Kommunikáció-kooperáció-kreativitás-kritikai gondolkodás

Vajon mi szükséges ahhoz, hogy a mai, folytonos változásban lévő világban sikeresek, naprakészek tudjunk lenni, milyen képességek azok, amelyek által az élet szinte minden területén és a legtöbb szituációban helytállhatunk ?

A fent említett 4 fogalom erre a kérdésre megfelelő választ ad. Vegyünk sorba, pontosan mit jelentenek és hogyan tudjuk jól alkalmazni őket.

Kommunikáció

Bár nem lehet fontossági sorrendet állítani ezen kompetenciák közt, mégis számomra prioritásban ez szerepel első helyen.  A kommunikáció az az elsődleges megnyilvánulási forma, amin keresztül közölhetjük és érvényesíthetjük gondolatainkat, információt adhatunk át és szerezhetünk. Ezáltal személyiségünkre is fény derül, így nemcsak a szakmai világban, hanem társas kapcsolatok terén is kiemelt szerepe van. Az élő kommunikáción túl érdemes figyelembe venni és elsajátítani azokat a dolgokat, amelyek a virtuális világban történő kommunikációnkat könnyíti meg.

Hogyan fejleszteném ,mint tanár : lehetőséget biztosítanék diákjaimnak minden órán, hogy élő szóban a közösség előtt megnyilvánuljanak, akár tét nélkül , hogy a jövőben minél bátrabban tudják vállalni és átadni véleményüket egy adott témában.

Kooperáció

Lehet valaki maximálisan felkészült szakmailag, ha nem lehet vele együtt dolgozni. Már a modern oktatási szemléletek is előtérbe helyezik a közösen végzett munka előnyeit, gondoljunk csak a tanítási órákon gyakran alkalmazott csoportos feladatmegoldásokra vagy a projektoktatásra. Véleményem szerint valaki, mint egyén is úgy tud legjobban hozzájárulni egy projekt vagy közös munka sikerességéhez, ha képes a jó együttműködésre. Szerintem ezt a képességet gyakorlati úton lehet elsajátítani és jól megtanulni.

Hogyan fejleszteném, mint tanár: az óráimra csoportmunkát igénylő feladatokat dolgoznék ki, amelyek információgyűjtést és a meglévő tudás ötvözését igényelnék. A csoportok összetételét gyakran változtatnám, hogy minél többféle kiélezett helyzetbe hozzam a diákokat, megtanuljanak többféle embertípussal is kialakítani a kooperációt.

Kreativitás

Egy olyan esszenciális tényező és elengedhetetlen tulajdonság, amely alkotást tesz lehetővé valamilyen szinten és megnyilvánul viselkedésben, magatartásban is. A kreativitás régóta vizsgált fogalom. Hozzátartozik a változásra való törekvés, impulzivitás, intuitív megközelítés, nyitottság az új dolgok felé és főként gyors, rugalmas  reagálás az új helyzetekre. Utóbbit különösen fontosnak tartom ,hogy valaki rendelkezzen ezzel a képességgel manapság, hiszen modern világunk jóval kiszámíthatatlanabb, mint bármikor eddig.

Hogyan fejleszteném, mint tanár: elsősorban a saját kreativitásom fejlesztésére is szeretnék hangsúlyt fektetni, újfajta megközelítéseket, feladatokat kidolgozni erre, amit aztán átadhatok tanulóimnak. Mivel egyik tanított tárgyam az ének lesz, azt hiszem nincs erre megfelelőbb tantárgy. Sok improvizációs gyakorlatot hoznék, ahol nincsenek szigorú keretek.

Kritikai gondolkodás

Minden fogalom közül ez a legújabb. 1987-ben került bevezetésre Michael Scriven és Richard Paul által. Ez egy ún. intellektuálisan fegyelmezett folyamat, aktív, értelmes fogalomalkotás. A kritikai gondolkodás során folyamatosan értékelünk. Vajon releváns- e az információ amivel szemben találtuk magunkat, biztos forrásból származik- e, beleillik- e világképünkbe,stb. A kritikai gondolkodást tanulni és fejleszteni is lehet, de tanítani nem. A fondolkodás és tapasztalás útján fejlődik.

Hogyan fejleszteném, mint tanár: angol órára például igazi és álhíreket hoznék , és feladat lényege az lenne, hogy eldöntsék a diákok, vajon igazak- e és, ha igen miért, ha nem, miért nem. Mindent, amit tanítok igyekeznék több aspektusból is vizsgálni az ő közreműködésükkel, hogy többoldalú tudást szerezzenek.